Connect with us

Covasna

Rekordokat döntögetnek az energiaárak; az európai hatóságok számlacsökkentő intézkedéseket jelentettek be

Publicat


Bukarest, szeptember 17./Agerpres/ – A földgáz és a zöld tanúsítványok árának emelkedése miatt az egekbe szöknek az energiaárak, ami több európai országban is olyan intézkedések bejelentésére sarkallta a hatóságokat, amelyekkel segítenek a lakosságnak az energiaszámlák törlesztésében.

Az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Frans Timmermans kedden azt nyilatkozta: az Európai Unió országaiban jelenleg tapasztalható magas energiaárak is arra mutatnak rá, hogy az EU-nak le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagok használatáról, és fel kell gyorsítania a zöld energiára való átállást – számol be a Reuters.

„Ha öt évvel korábban kötöttük volna a zöld megállapodást, most nem lennénk ebben a helyzetben, mert kevésbé függnénk a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy a földgáztól” – mondta Frans Timmermans az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén.

Timmermans rámutatott, bár a fosszilis tüzelőanyagok ára az egekbe szökött, a megújuló energiák termelési költségei stabilan alacsonyak maradtak. Ennek ösztönöznie kellene az EU-t az energetikai átállás felgyorsítására annak érdekében, hogy minél több polgár számára hozzáférhető legyen az olcsó megújuló energia.

A zöld tanúsítványok ára, amely szintén hatással van az elektromos áram árára, idén rekordokat döntött, de Timmermans szerint nem ez a fő oka az energiaárak robbanásának. „Az áremelkedésnek csak mintegy ötöde írható a CO2-kvóta drágulásának számlájára” – mondta az Európai Bizottság alelnöke.

*Az olasz kormány közpénzek felhasználásával próbálja mérsékelni az emelkedő közüzemi költségek hatásait

Az olasz kormány azt tervezi, hogy közpénzek felhasználásával próbálja meg mérsékelni az egyre emelkedő közüzemi számlák hatását – nyilatkozták a Bloombergnek névtelenséget kérő források.

A Mario Draghi miniszterelnök vezette kabinet 2021 második negyedévében már több mint 1,2 milliárd eurót (1,40 milliárd dollárt) költött az energiaárak növekedésének kompenzálására, és a tervek szerint a továbbiakban is kitart e mechanizmus mellett – mondták az említett források. Az intézkedés révén a kormány közbelépése előtti 20 százalékról 9 százalékra mérséklődött az elektromos áram árának növekedése.

Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a földgáz világpiaci árának emelkedése és a károsanyag-kibocsátási tanúsítványok drágulása miatt Olaszországban 40 százalékkal drágul az áram a következő negyedévben.

A támogatást az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) révén befolyó jövedelemből finanszíroznák, amelyet a pénzügyminisztérium kezel – nyilatkozták a források.

* A madridi kormány intézkedéscsomagot fogadott el az energiaszámlák csökkentésére

A madridi kabinet kedden sürgősségi intézkedéscsomagot fogadott el a magas energiaszámlák csökkentésére. Többek között azt tervezik, hogy több milliárd eurót tartanak vissza az energiavállalatok úgynevezett váratlan nyereségéből, illetve megszabják a gázár felső határát – írja a Reuters.

A vízenergiát és más megújuló energiaforrást használó termelők áramdrágulásból származó nyereségének befagyasztásával a madridi kormány a következő hat hónapban mintegy 2,6 milliárd eurót remél átcsoportosítani a vállalatoktól a fogyasztókhoz.

Teresa Ribera energiaügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az intézkedés 2022 márciusának végéig marad érvényben, amikor a téli csúcsot követően a fogyasztás csökkenésével a gázárak várhatóan stabilizálódnak.

Ezzel párhuzamosan Spanyolország idén további 900 millió euró értékű károsanyag-kibocsátási tanúsítványt hirdet eladásra, és a befolyó összeget a fogyasztói számlák csökkentésére fordítja.

Ribera szerint a tervezett intézkedések révén év végéig átlagosan 22 százalékkal csökkennek a fogyasztók havi számlái.

A spanyol miniszter azt is bejelentette, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében a jelenlegi négy hónapról tíz hónapra hosszabbítják meg azt az időszakot, amely alatt nem szabad lekapcsolni a rendszerről a nem fizető fogyasztókat.

Mivel az európai áramárak emelkedése legfőképpen a földgáz iránti nagy keresletnek tulajdonítható, Spanyolország úgy döntött, hogy a harmadik negyedévben 4,4 százalékban maximálja az áremelkedést, szemben a 28 százalékos drágulásra vonatkozó előrejelzésekkel.

Pedro Sanchez miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy az áramra kivetett különadót az év végéig 5,1 százalékról 0,5 százalékra csökkentik, ugyanakkor jövő év januárjáig érvényben marad a csökkentett áfakulcs és a 7 százalékos termelési adó eltörlése. Az intézkedések hatására 2021-ben mintegy 1,4 milliárd euróval csökkennek a költségvetési bevételek – véli Sanchez.

* A görög kormány a háztartások 70%-át támogatja

Az athéni kormány úgy döntött, hogy év végéig támogatást nyújt a legtöbb háztartás számára, hogy az emelkedő gázárak közepette megfizethetőbbé tegye az energiaköltségeket – idézett kedden a Reuters egy kormánytisztviselőt.

A támogatás annak az intézkedéscsomagnak részét képezi, amelyet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szombaton jelentett be, és amelynek célja a görög polgárokon segíteni, hogy meg tudjanak birkózni az emelkedő fogyasztói árakkal.

A kormány által finanszírozott támogatásból, amelynek becsült költsége 150 millió euró, 9 euróval támogatják majd a görög háztartások által havonta elfogyasztott első 300 kilowattórát – mondta Kósztasz Szkrekász energiaügyi és környezetvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy ez a rendszer a háztartások mintegy 70%-át fogja lefedni.

Ezenkívül 20 százalékkal növelik annak az évi egyszeri támogatásnak az összegét, amelyet az athéni kormány az alacsonyjövedelműeknek szokott biztosítani a téli fűtőanyag vásárlására.

Görögország fő közműszolgáltatója, a Public Power Corp. (PPC), amely 51%-ban állami tulajdonban van, szintén nagyobb árcsökkentést fog kínálni a háztartásoknak, hogy segítsen nekik megbirkózni a növekvő számlákkal.

* A lengyel kormány azt akarja, hogy a számlákon tüntessék fel az éghajlat-változási politika okozta többletköltségeket

Az energiaárak számottevő és népszerűtlen emelkedése miatt a lengyel kormány azt szeretné, ha a villanyszámlákon feltüntetnék azokat a többletköltségeket, amelyek az EU éghajlat-változási politikája miatt érintik a háztartásokat – írja a Bloomberg.

Az EU leginkább szénfüggő államának meg kell emelnie az energiaárakat, miután a szén-dioxid kibocsátás költsége idén csaknem duplájára emelkedett. A közműszolgáltatók a Zet rádió szerint 2022-ben 40%-os áremelést kérhetnek a szabályozó hatóságoktól, ez pedig tovább növeli az inflációt, ami már így is az utóbbi két évtized viszonylatában a legmagasabb szinten van.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy az energiaár-emelkedések nem érik el ezt a szintet, ugyanakkor nyomás alatt vannak, mivel Lengyelországnak hatalmas beruházásokat kell eszközölnie ahhoz, hogy teljesítse az uniós éghajlatvédelmi célkitűzéseket. A kormány becslései szerint az országnak 415 milliárd dollárba, vagyis a GDP mintegy kétharmadába kerülne, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.

A lengyel kormány által nemrégiben elfogadott, 2040-ig szóló energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások aránya legalább 23% lesz a végső energiafogyasztásban 2030-ra, amikor a tengeri szélerőművek kapacitása a mai nullával szemben várhatóan eléri az 5,9 gigawattot. 2040-re a tengeri szélerőművek kapacitása eléri a 11 gigawattot a tervek szerint.

Lengyelország villamosenergia-termelésének több mint 70%-a szénből származik. Ez az egyetlen olyan uniós ország, amely nem hajlandó 2050-re klímasemlegességet vállalni, arra hivatkozva, hogy több időre van szüksége ahhoz, hogy áttérjen a nulla károsanyag-kibocsátásra.

* A kiszolgáltatott romániai fogyasztók támogatása és a költségek kompenzálása

Romániában a képviselőház szeptember 7-én fogadta el a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelméről szóló törvénytervezetet. A jogszabály 2021. november elsejétől lép hatályba.

A jogszabály meghatározza a kiszolgáltatott energiafogyasztók kategóriába való besorolás kritériumait, a rájuk vonatkozó szociális védelmi intézkedéseket és a háztartások alapvető szükségleteinek kielégítését szolgáló energiaforrásokhoz való hozzáférést.

A szociális védelmi intézkedések lehetnek pénzügyi, illetve nem pénzügyi jellegűek. Ezeket az állami költségvetésből, helyi költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozzák.

Az elfogadott törvénytervezet szerint a fűtési támogatást a családtagonkénti vagy az egyedülálló személyenkénti havi nettó átlagjövedelem alapján nyújtják, és az állami költségvetésből fizetik ki.

E szerint a fűtési támogatásként nyújtott maximális összeg a referenciaérték 100%-a, de nem több, mint a kiszámlázott fogyasztás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a 200 lejt. A legkisebb támogatás 10%, ez abban az esetben jár, ha a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 1386 lej közötti, illetve, ha az egyedülálló személy nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 2053 lej közötti összeg. Ennél nagyobb nettó havi jövedelem fölött nem jár fűtési támogatás.

Florin Cîţu miniszterelnök szerdán közölte, hogy a kormányülésen első olvasatban tárgyaltak az energia- és gázárak kompenzálását célzó rendeletről, és felmerült a gázár-maximálás kérdése is.

Virgil Popescu energiaügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt, hogy a román állam mintegy 13 millió olyan romániai lakos villanyszámláját tudja kompenzálni, akinek a havi fogyasztása 30 kWh és 200 kWh között van. A miniszter közölte, hogy a kompenzáció a legalacsonyabb piaci ár – 64 bani/kWh, beleértve az összes adót – és az átlagár – 82 bani/kWh – közötti különbséget fedezi.

* Németországban az elektromos áram ára meghaladta a 100 euró/MWh-os küszöböt

Az Európában viszonyítási alapként tekintett Németországban hétfőn az energiaforrások drágulásának hatására először haladta meg az elektromos áram ára a 100 euró/MWh-os küszöböt, írja a Bloomberg.

Idén az energia iránti globális kereslet növekedésével egyidőben az áram ára szinte megduplázódott tavalyhoz képest, a gázellátás akadozása pedig rekordszintre emelte a földgáz árát is. Ugyanakkor az európai kikötőkben lévő széntartalékok 2016 óta nem voltak ennyire alacsonyak szeptemberben, ezért a szén az utóbbi évtizedben soha nem volt annyira drága, mint most.

Tekintettel arra, hogy az Európa legnagyobb árampiacának számító Németország áramtermelésének több mint egyharmada a fosszilis tüzelőanyagokon alapul, több millió fogyasztónak lesz magasabb a villanyszámlája.

Hétfőn a lipcsei energiatőzsdén a régiós szintű referenciaértéknek számító irányadó áramár 4 százalékkal nőtt, elérve a 100,10 euró/MWh-ot. Ezzel párhuzamosan a földgáz ára szinte megháromszorozódott ebben az évben, a szén határidős jegyzésára pedig 89 százalékkal emelkedett az ICE Endex amszterdami tőzsdén.

A DPA beszámolója szerint az idei első félévben a szél helyett a szén lett a legfontosabb energiaforrás a németországi energiatermelésben.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint az év első hat hónapjában a Németországban előállított 258,9 milliárd KWh elektromos áram 56 százaléka konvencionális energiaforrásokból – szén, földgáz, atomenergia – származott. Ez az arány 20,9 százalékponttal magasabb a 2020 első félévében jegyzettnél.

A szél-, nap- és biogázerőművek által használt megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésben a múlt év első félévében jegyzett 44 százalékhoz képest 11,7 százalékponttal mérséklődött az idei első hat hónapban. A csökkenés oka a Destatis szerint, hogy gyenge szelek voltak a tavasz folyamán. A szélenergia aránya emiatt 21 százalékkal csökkent, amit hőerőművekben termelt energiával kellett pótolni.

A szén és a szél után a földgáz volt a németországi áramtermelés harmadik legfontosabb energiaforrása. Ennek aránya 14,4 százalék volt, míg az atomenergiáé 12,4 százalék.

* A földgáz és az áram határidős jegyzésára rekordszintet ért el Nagy-Britanniában

A földgáz határidős jegyzésára Nagy-Britanniában szerdán termikus egységenként 12 százalékkal, a rekordszintnek számító 184,60 pennyre nőtt. A szél hiánya a szigetországban serkenti a földgáz iránti keresletet, és felnyomja az elektromos áram árát. Az Epex Spot SE tőzsdei szolgáltatónál 1 Mwh áram ára rekordszintre, 422,46 fontra nőtt.

Ezzel egyidőben két, összesen több mint félmillió ügyféllel rendelkező brit energiaszolgáltató csődbe ment az energia drágulása miatt. Az Egyesült Királyság energiaszabályozó hatósága, az Ofgem kedden bejelentette, hogy a mintegy 220 ezer fogyasztót földgázzal és árammal ellátó Utility Point és a mintegy 350 ezer ügyféllel szerződésben lévő People’s Energy megszüntette a tevékenységét. A hatóság most egy új szolgáltatót jelöl ki a hoppon maradt fogyasztóknak. A múlt héten további két cég, a Pfp Energy és a Moneyplus Energy ment csődbe, a két vállalatnak összesen 94 ezer ügyfele volt.

Idén az áram és a földgáz szinte napi szintű drágulásával további energiaszolgáltatók csődjére lehet számítani. Az árak volatilitásával szemben védtelen cégek kénytelenek drágábban beszerezni az energiát, mint amilyen áron az ügyfeleiknek eladják.

* Várhatóan felgyorsul az Északi Áramlat-2 beindításához szükséges jóváhagyások kibocsátása

A Reuters által kedden megkérdezett elemzők szerint a földgáz utóbbi időben jegyzett európai rekordárainak hatására várhatóan felgyorsul az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindításához szükséges jóváhagyások kibocsátása.

Az orosz Gazprom múlt héten jelentette be, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 építése. A két párhuzamos vezetéken évente 110 milliárd köbméter földgázt szállíthatnak majd Oroszországból Németországba, ez 26 millió háztartás ellátásához elegendő mennyiség.

Európának a jelenleginél nagyobb mennyiségű földgázra van szüksége, különös tekintettel arra, hogy a kontinensen a tél beállta előtt rekordszintre emelkedett az ára.

A legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TFF-nél az azonnali (spot) árfolyam kedden meghaladta a 66 eurót MWh-ként, vagyis a 800 dollárt ezer köbméterenként, miközben a föld alatti európai gáztárolók feltöltöttsége évek óta nem volt ilyen alacsony szinten szeptemberben.

A Gazprom még a múlt hónapban bejelentette, hogy az Északi Áramlat-2 vezetékein az év végéig 5,6 milliárd köbméter gázt tudna szállítani Európába.
AGERPRES/(RO – szerző: Nicoleta GHERASI, szerkesztő: Mariana NICA, HU – szerkesztő: CSEKE Péter, LIBEG Zsuzsanna, TOFÁN Imola)
sursa: Agerpres


Dacă ți-a plăcut articolul:


ȘTIREA TA pe Ardeal24 - trimite foto/video la Ardeal24 prin Facebook messenger, Whatsapp, sau prin formularul online


Comenteaza

Lasă un comentariu

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Actualitate

Covasna: Cursuri de învăţare a limbilor română şi maghiară pentru vorbitorii non-nativi, subvenţionate de Primăria Sfântu Gheorghe

Publicat

Arhivă foto

Primăria Sfântu Gheorghe acordă o subvenție în valoare de 840 de lei persoanelor care participă la cursurile de învățare a limbilor română sau maghiară, desfășurate în colaborare cu Universitatea Babeș-Bolyai, destinate vorbitorilor non-nativi.

Programul a fost lansat în anul 2022 şi se adresează tuturor persoanelor de peste 18 ani care au domiciliul în municipiul Sfântu Gheorghe.

„Primăria Sfântu Gheorghe organizează programul de învăţare a limbii celeilalte comunităţi împreună cu Universitatea Babeş-Bolyai. Participanţii vor trebui să plătească o taxă de înscriere de 1.200 de lei, care poate achitată în trei tranşe egale în următoarele şase luni. După finalizarea cu succes a cursului, participanţii pot solicita Primăriei rambursarea a 70% din suma totală, adică 840 de lei, doar pe baza prezentării unui certificat de absolvire a cursului”, precizează reprezentanţii Primăriei pe site-ul instituţiei.

Cursul va începe pe 27 februarie şi se va încheia la sfârşitul lunii iunie.

Durata totală este de 120 de ore

Durata totală este de 120 de ore, respectiv 6-7 ore de activitate pe săptămână, din care 100 de ore vor fi online prin intermediul platformei ZOOM şi 20 de ore cu prezenţă fizică.

Reprezentanţii Primăriei au precizat că joi, 22 februarie, este ultima zi de înscriere pentru cursurile din acest an.

Dosarele trebuie depuse la Biroul pentru Tineret al Primăriei Municipiului Sfântu Gheorghe, aflat pe strada Korosi Csoma Sandor nr. 5 şi trebuie să cuprindă cererea tip completată, care poate fi descărcată de pe site-ul Primăriei, o copie a cărţii de identitate, un document care să ateste studiile şi contul IBAN pentru achitarea subvenţiei.

Potrivit autorităţilor locale, programul s-a conturat în urma unei consultări cu tinerii români şi maghiari din municipiu, care a relevat faptul că foarte mulţi nu cunosc limba celeilalte comunităţi şi au dificultăţi de comunicare şi integrare pe piaţa muncii.

Acesta s-a adresat iniţial tinerilor cu vârste cuprinse între 18 şi 35 de ani, dar ulterior a fost extins, întrucât au existat solicitări şi din partea mai multor persoane care au depăşit limita de vârstă. Agerpres

Citește mai departe

Actualitate

Covasna: Încărcătoare pentru maşini electrice şi staţie de măsurare a traficului pe primul drum eco-smart din judeţ

Publicat

fotografie cu caracter ilustrativ

Proiectul tehnic pentru modernizarea drumului județean DJ 114, între localitățile Sânzieni și Lemnia, a fost finalizat de către Consiliul Județean (CJ) Covasna. Acest drum va deveni primul drum eco-smart din județ.

Vicepreşedintele CJ Covasna, Jakab Istvan Barna, a declarat, miercuri, că drumul, în lungime de 19 kilometri, va fi prevăzut cu piste pentru biciclete, precum şi cu diverse dispozitive tehnice care vor contribui la creşterea siguranţei circulaţiei.

„Pentru DJ 114 Lemnia-Sânzieni am terminat proiectarea, acolo am rămas cu trei încărcătoare pentru maşini electrice, cu treceri de pietoni inteligente, am rămas cu iluminatul public smart şi avem şi o staţie de măsurare a traficului şi a greutăţii maşinilor (…)

Deci, am terminat proiectul tehnic şi acum trebuie să-l depunem pentru finanţare europeană. Valoarea proiectului e undeva la 30 milioane de euro”, a declarat, pentru AGERPRES, Jakab Istvan Barna.

Conducerea Consiliului Judeţean Covasna a anunţat, în cursul anului trecut, că drumul judeţean DJ 114 a fost ales pentru acest proiect deoarece leagă un număr mare de localităţi cu potenţial turistic.

Precizările președintelui CJ Covasna

„Drumul are 19 kilometri lungime şi leagă opt localităţi (…)

În plus, municipiul Târgu Secuiesc şi Sânzieni au un contract de finanţare pentru un drum de biciclete.

Noi facem pista pentru biciclete aici, pe acest drum, iar dincolo de drumul naţional există un drum comunal până la Ojdula, prin Mărtănuş, Hilib şi Ghelinţa, iar din Ghelinţa până la Catalina.

Catalina şi Târgu Secuiesc iar au un contract de finanţare încheiat pentru o pistă de biciclete.

Deci, am făcut un cerc şi pentru turism, pentru că în această zonă sunt şi câteva biserici şi monumente de anvergură, precum muntele Perko de la Sânzieni, mănăstirea franciscană de la Estelnic, biserica Sf. Ladislau din Ghelinţa şi aşa mai departe.

Sunt şi foarte multe localităţi, de altfel, în acest cerc de 30 de kilometri, sunt 15 localităţi, deci este o rută de o zi şi va avea pe lângă impactul social şi un impact asupra turismului”, a declarat, la acel moment, preşedintele CJ Covasna, Tamas Sandor. Agerpres

Citește mai departe

Actualitate

Covasna: Facilităţi pentru înfrumuseţarea zonelor verzi din jurul blocurilor. Precizările Primăriei Sfântu Gheorghe

Publicat

Arhivă foto

În anul 2024, cetățenii municipiului Sfântu Gheorghe pot solicita de la Primăriae bunuri în valoare de până la 3.000 de lei, 80% din costuri fiind acoperite de municipalitate. 

De 12 ani, Primăria Sfântu Gheorghe sprijină înfrumusețarea spațiilor verzi din zonele rezidențiale, bunuri în valoare de 3.000 de lei fiind puse la dispoziția asociațiilor de locatari sau persoanelor care întrețin spațiile verzi din jurul scărilor de bloc.

Ca și în anii precedenți, 80% din buget va fi plătit de municipalitate, iar 20% de către solicitant. De exemplu, o solicitare de 3.000 de lei costă municipalitatea 2.400 de lei, iar solicitantul doar 600 de lei.

Lista bunurilor care pot fi revendicate rămâne aceeași ca anul trecut:

  • Bancă – 1.050 de lei / bucata.
  • Puieţi pomi ornamentali – 25 lei/bucata.
  • Arbuşti – 10 lei bucata.
  • Gard viu – 30 lei/metru
  • Flori diferite specii – 2 lei / fir
  • Semințe gazon – 22 lei / kg
  • Gard de protecţie – 78,50 lei/metru
  • Pământ fertil pentru zone verzi – 60 lei / mc.
  • Toţi paşii pentru depunerea cererilor

Cererea trebuie depusă la Registratura Primăriei până la data de 30 aprilie

Responsabilul scării sau persoana care face solicitarea selectează bunurile pe care ar dori să le folosească în zona verde, apoi scrie cererea, care este aprobată de reprezentantul sau președintele asociației de proprietari.

Cererea trebuie depusă la Registratura Primăriei până la data de 30 aprilie, de luni până miercuri între orele 8.00 și 16.00, joi între orele 8.00 și 17.00 și vineri între orele 8.00 și 15.00, sau trimisă online la adresa info@sepsi.ro.

Solicitanții vor fi informați apoi cu privire la decizia luată.

În cazul unei decizii pozitive, valoarea coplății trebuie plătită la Direcția Finanțelor Publice Locale (strada Oltului nr. 2) sau poate fi virată în contul RO02TREZ25621360250XXXXX.

„Puteți ridica bunurile de la Grădinăria oraşului (strada Arcuşului, nr. 22) în zilele lucrătoare între orele 9 și 11, pe baza dovezii plăţii. Momentul exact al ridicării produselor va fi indicat în documentul de confirmare a aprobării cererii.

Transportul și plantarea bunurilor, precum şi instalarea și întreținerea băncilor și a gardurilor sunt în responsabilitatea solicitantului.

Este important de reținut că cererile pot fi depuse până la sfârșitul lunii aprilie, dar nu trebuie lăsate pentru ultima clipă, deoarece plantele aflate în perioada de vegetație sunt mai vulnerabile la transplantarea din primăvara târzie.

Pentru mai multe informații, vă rugăm să-l contactați pe Karácsony Attila József de la Grădinăria oraşului la numărul de telefon 0267 314 173”, au mai transmis reprezentanții Primăriei Sfântu Gheorghe.

Citește mai departe

Actualitate

Covasna: Consiliul Local Sfântu Gheorghe a adoptat bugetul pe acest an

Publicat

Arhivă foto

În cadrul unei ședințe extraordinare desfășurate vineri, Consiliul Local Sfântu Gheorghe a adoptat bugetul pentru anul curent, cu o estimare de 334 de milioane de lei.

Primarul municipiului, Antal Arpad, a declarat că acesta a fost construit într-o notă „realist-pesimistă”, dar, cu siguranţă, va depăşi bugetul pe care oraşul l-a avut anul trecut.

„Practic, în fiecare an pornim de la un buget care e mai mic decât bugetul pe care îl realizăm la sfârşitul anului.

Anul trecut am estimat venituri de 255 de milioane de lei, iar până la sfârşitul anului am realizat 329 de milioane de lei, adică cu 29% mai mult.

Asta în ciuda faptului că am avut un an extrem de dificil, foarte greu, cu nişte decizii guvernamentale care ne-au creat foarte multe dificultăţi, mai ales în a doua jumătate a anului, dar, în ciuda tuturor dificultăţilor, din punct de vedere bugetar, am avut un an bun”, a spus primarul Antal Arpad.

Acesta a menţionat că bugetul din acest an porneşte de la 334 de milioane de lei şi este format din impozitele pe imobile, terenuri şi autovehicule plătite de cetăţenii municipiului, care reprezintă sub 3% din total, din impozite ale persoanelor juridice, impozite pe venit, sume provenite din fonduri europene şi guvernamentale, precum şi alocări din TVA.

Primarul a mai spus că bugetul pe 2024 este un „buget al rezilienţei”, axat pe investiţii care să permită oraşului să facă faţă „şocurilor exterioare”.

Declarațiile primarului

„Încercăm ca oraşul să fie rezilient la şocurile care vin din exterior, fie că vorbim de schimbări legislative, fie că vorbim de efectele războaielor, creşterea preţurilor.

Evident că nu vom realiza acest lucru într-un singur an, cu un singur buget, dar pe următorii 3 – 5 ani construim bugetele în această direcţie, pentru ca toate instituţiile şi oamenii să fie în siguranţă.

Pentru că indiferent de ce decizii haotice se iau la nivel central, noi trebuie să mergem în direcţia cea bună. (…)

În 2008, când am venit acasă din Bucureşti, din Parlament, am spus două lucruri esenţiale: pe de o parte că vom ţine un echilibru între dezvoltarea comunităţii şi lucrările de infrastructură, şi, pe de altă parte, că vom depune eforturi pentru ca funcţionarea oraşului să fie realizată din taxele şi impozitele plătite de locuitori, dar pentru dezvoltarea oraşului vom aduce din fonduri din Bucureşti, Bruxelles, Budapesta, de unde se poate”, a menţionat primarul. Agerpres

Citește mai departe