Connect with us

Covasna

Rekordokat döntögetnek az energiárak; az európai hatóságok számlacsökkentő intézkedéseket jelentettek be

Publicat


Bukarest, szeptember 17./Agerpres/ – A földgáz és a zöld tanúsítványok árának emelkedése miatt az egekbe szöknek az energiaárak, ami több európai országban is olyan intézkedések bejelentésére sarkallta a hatóságokat, amelyekkel segítenek a lakosságnak az energiaszámlák törlesztésében.

Az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Frans Timmermans kedden azt nyilatkozta: az Európai Unió országaiban jelenleg tapasztalható magas energiaárak is arra mutatnak rá, hogy az EU-nak le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagok használatáról, és fel kell gyorsítania a zöld energiára való átállást – számol be a Reuters.

„Ha öt évvel korábban kötöttük volna a zöld megállapodást, most nem lennénk ebben a helyzetben, mert kevésbé függnénk a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy a földgáztól” – mondta Frans Timmermans az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén.

Timmermans rámutatott, bár a fosszilis tüzelőanyagok ára az egekbe szökött, a megújuló energiák termelési költségei stabilan alacsonyak maradtak. Ennek ösztönöznie kellene az EU-t az energetikai átállás felgyorsítására annak érdekében, hogy minél több polgár számára hozzáférhető legyen az olcsó megújuló energia.

A zöld tanúsítványok ára, amely szintén hatással van az elektromos áram árára, idén rekordokat döntött, de Timmermans szerint nem ez a fő oka az energiaárak robbanásának. „Az áremelkedésnek csak mintegy ötöde írható a CO2-kvóta drágulásának számlájára” – mondta az Európai Bizottság alelnöke.

*Az olasz kormány közpénzek felhasználásával próbálja mérsékelni az emelkedő közüzemi költségek hatásait

Az olasz kormány azt tervezi, hogy közpénzek felhasználásával próbálja meg mérsékelni az egyre emelkedő közüzemi számlák hatását – nyilatkozták a Bloombergnek névtelenséget kérő források.

A Mario Draghi miniszterelnök vezette kabinet 2021 második negyedévében már több mint 1,2 milliárd eurót (1,40 milliárd dollárt) költött az energiaárak növekedésének kompenzálására, és a tervek szerint a továbbiakban is kitart e mechanizmus mellett – mondták az említett források. Az intézkedés révén a kormány közbelépése előtti 20 százalékról 9 százalékra mérséklődött az elektromos áram árának növekedése.

Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a földgáz világpiaci árának emelkedése és a károsanyag-kibocsátási tanúsítványok drágulása miatt Olaszországban 40 százalékkal drágul az áram a következő negyedévben.

A támogatást az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) révén befolyó jövedelemből finanszíroznák, amelyet a pénzügyminisztérium kezel – nyilatkozták a források.

* A madridi kormány intézkedéscsomagot fogadott el az energiaszámlák csökkentésére

A madridi kabinet kedden sürgősségi intézkedéscsomagot fogadott el a magas energiaszámlák csökkentésére. Többek között azt tervezik, hogy több milliárd eurót tartanak vissza az energiavállalatok úgynevezett váratlan nyereségéből, illetve megszabják a gázár felső határát – írja a Reuters.

A vízenergiát és más megújuló energiaforrást használó termelők áramdrágulásból származó nyereségének befagyasztásával a madridi kormány a következő hat hónapban mintegy 2,6 milliárd eurót remél átcsoportosítani a vállalatoktól a fogyasztókhoz.

Teresa Ribera energiaügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az intézkedés 2022 márciusának végéig marad érvényben, amikor a téli csúcsot követően a fogyasztás csökkenésével a gázárak várhatóan stabilizálódnak.

Ezzel párhuzamosan Spanyolország idén további 900 millió euró értékű károsanyag-kibocsátási tanúsítványt hirdet eladásra, és a befolyó összeget a fogyasztói számlák csökkentésére fordítja.

Ribera szerint a tervezett intézkedések révén év végéig átlagosan 22 százalékkal csökkennek a fogyasztók havi számlái.

A spanyol miniszter azt is bejelentette, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében a jelenlegi négy hónapról tíz hónapra hosszabbítják meg azt az időszakot, amely alatt nem szabad lekapcsolni a rendszerről a nem fizető fogyasztókat.

Mivel az európai áramárak emelkedése legfőképpen a földgáz iránti nagy keresletnek tulajdonítható, Spanyolország úgy döntött, hogy a harmadik negyedévben 4,4 százalékban maximálja az áremelkedést, szemben a 28 százalékos drágulásra vonatkozó előrejelzésekkel.

Pedro Sanchez miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy az áramra kivetett különadót az év végéig 5,1 százalékról 0,5 százalékra csökkentik, ugyanakkor jövő év januárjáig érvényben marad a csökkentett áfakulcs és a 7 százalékos termelési adó eltörlése. Az intézkedések hatására 2021-ben mintegy 1,4 milliárd euróval csökkennek a költségvetési bevételek – véli Sanchez.

* A görög kormány a háztartások 70%-át támogatja

Az athéni kormány úgy döntött, hogy év végéig támogatást nyújt a legtöbb háztartás számára, hogy az emelkedő gázárak közepette megfizethetőbbé tegye az energiaköltségeket – idézett kedden a Reuters egy kormánytisztviselőt.

A támogatás annak az intézkedéscsomagnak részét képezi, amelyet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szombaton jelentett be, és amelynek célja a görög polgárokon segíteni, hogy meg tudjanak birkózni az emelkedő fogyasztói árakkal.

A kormány által finanszírozott támogatásból, amelynek becsült költsége 150 millió euró, 9 euróval támogatják majd a görög háztartások által havonta elfogyasztott első 300 kilowattórát – mondta Kósztasz Szkrekász energiaügyi és környezetvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy ez a rendszer a háztartások mintegy 70%-át fogja lefedni.

Ezenkívül 20 százalékkal növelik annak az évi egyszeri támogatásnak az összegét, amelyet az athéni kormány az alacsonyjövedelműeknek szokott biztosítani a téli fűtőanyag vásárlására.

Görögország fő közműszolgáltatója, a Public Power Corp. (PPC), amely 51%-ban állami tulajdonban van, szintén nagyobb árcsökkentést fog kínálni a háztartásoknak, hogy segítsen nekik megbirkózni a növekvő számlákkal.

* A lengyel kormány azt akarja, hogy a számlákon tüntessék fel az éghajlat-változási politika okozta többletköltségeket

Az energiaárak számottevő és népszerűtlen emelkedése miatt a lengyel kormány azt szeretné, ha a villanyszámlákon feltüntetnék azokat a többletköltségeket, amelyek az EU éghajlat-változási politikája miatt érintik a háztartásokat – írja a Bloomberg.

Az EU leginkább szénfüggő államának meg kell emelnie az energiaárakat, miután a szén-dioxid kibocsátás költsége idén csaknem duplájára emelkedett. A közműszolgáltatók a Zet rádió szerint 2022-ben 40%-os áremelést kérhetnek a szabályozó hatóságoktól, ez pedig tovább növeli az inflációt, ami már így is az utóbbi két évtized viszonylatában a legmagasabb szinten van.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy az energiaár-emelkedések nem érik el ezt a szintet, ugyanakkor nyomás alatt vannak, mivel Lengyelországnak hatalmas beruházásokat kell eszközölnie ahhoz, hogy teljesítse az uniós éghajlatvédelmi célkitűzéseket. A kormány becslései szerint az országnak 415 milliárd dollárba, vagyis a GDP mintegy kétharmadába kerülne, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.

A lengyel kormány által nemrégiben elfogadott, 2040-ig szóló energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások aránya legalább 23% lesz a végső energiafogyasztásban 2030-ra, amikor a tengeri szélerőművek kapacitása a mai nullával szemben várhatóan eléri az 5,9 gigawattot. 2040-re a tengeri szélerőművek kapacitása eléri a 11 gigawattot a tervek szerint.

Lengyelország villamosenergia-termelésének több mint 70%-a szénből származik. Ez az egyetlen olyan uniós ország, amely nem hajlandó 2050-re klímasemlegességet vállalni, arra hivatkozva, hogy több időre van szüksége ahhoz, hogy áttérjen a nulla károsanyag-kibocsátásra.

* A kiszolgáltatott romániai fogyasztók támogatása és a költségek kompenzálása

Romániában a képviselőház szeptember 7-én fogadta el a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelméről szóló törvénytervezetet. A jogszabály 2021. november elsejétől lép hatályba.

A jogszabály meghatározza a kiszolgáltatott energiafogyasztók kategóriába való besorolás kritériumait, a rájuk vonatkozó szociális védelmi intézkedéseket és a háztartások alapvető szükségleteinek kielégítését szolgáló energiaforrásokhoz való hozzáférést.

A szociális védelmi intézkedések lehetnek pénzügyi, illetve nem pénzügyi jellegűek. Ezeket az állami költségvetésből, helyi költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozzák.

Az elfogadott törvénytervezet szerint a fűtési támogatást a családtagonkénti vagy az egyedülálló személyenkénti havi nettó átlagjövedelem alapján nyújtják, és az állami költségvetésből fizetik ki.

E szerint a fűtési támogatásként nyújtott maximális összeg a referenciaérték 100%-a, de nem több, mint a kiszámlázott fogyasztás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a 200 lejt. A legkisebb támogatás 10%, ez abban az esetben jár, ha a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 1386 lej közötti, illetve, ha az egyedülálló személy nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 2053 lej közötti összeg. Ennél nagyobb nettó havi jövedelem fölött nem jár fűtési támogatás.

Florin Cîţu miniszterelnök szerdán közölte, hogy a kormányülésen első olvasatban tárgyaltak az energia- és gázárak kompenzálását célzó rendeletről, és felmerült a gázár-maximálás kérdése is.

Virgil Popescu energiaügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt, hogy a román állam mintegy 13 millió olyan romániai lakos villanyszámláját tudja kompenzálni, akinek a havi fogyasztása 30 kWh és 200 kWh között van. A miniszter közölte, hogy a kompenzáció a legalacsonyabb piaci ár – 64 bani/kWh, beleértve az összes adót – és az átlagár – 82 bani/kWh – közötti különbséget fedezi.

* Németországban az elektromos áram ára meghaladta a 100 euró/MWh-os küszöböt

Az Európában viszonyítási alapként tekintett Németországban hétfőn az energiaforrások drágulásának hatására először haladta meg az elektromos áram ára a 100 euró/MWh-os küszöböt, írja a Bloomberg.

Idén az energia iránti globális kereslet növekedésével egyidőben az áram ára szinte megduplázódott tavalyhoz képest, a gázellátás akadozása pedig rekordszintre emelte a földgáz árát is. Ugyanakkor az európai kikötőkben lévő széntartalékok 2016 óta nem voltak ennyire alacsonyak szeptemberben, ezért a szén az utóbbi évtizedben soha nem volt annyira drága, mint most.

Tekintettel arra, hogy az Európa legnagyobb árampiacának számító Németország áramtermelésének több mint egyharmada a fosszilis tüzelőanyagokon alapul, több millió fogyasztónak lesz magasabb a villanyszámlája.

Hétfőn a lipcsei energiatőzsdén a régiós szintű referenciaértéknek számító irányadó áramár 4 százalékkal nőtt, elérve a 100,10 euró/MWh-ot. Ezzel párhuzamosan a földgáz ára szinte megháromszorozódott ebben az évben, a szén határidős jegyzésára pedig 89 százalékkal emelkedett az ICE Endex amszterdami tőzsdén.

A DPA beszámolója szerint az idei első félévben a szél helyett a szén lett a legfontosabb energiaforrás a németországi energiatermelésben.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint az év első hat hónapjában a Németországban előállított 258,9 milliárd KWh elektromos áram 56 százaléka konvencionális energiaforrásokból – szén, földgáz, atomenergia – származott. Ez az arány 20,9 százalékponttal magasabb a 2020 első félévében jegyzettnél.

A szél-, nap- és biogázerőművek által használt megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésben a múlt év első félévében jegyzett 44 százalékhoz képest 11,7 százalékponttal mérséklődött az idei első hat hónapban. A csökkenés oka a Destatis szerint, hogy gyenge szelek voltak a tavasz folyamán. A szélenergia aránya emiatt 21 százalékkal csökkent, amit hőerőművekben termelt energiával kellett pótolni.

A szén és a szél után a földgáz volt a németországi áramtermelés harmadik legfontosabb energiaforrása. Ennek aránya 14,4 százalék volt, míg az atomenergiáé 12,4 százalék.

* A földgáz és az áram határidős jegyzésára rekordszintet ért el Nagy-Britanniában

A földgáz határidős jegyzésára Nagy-Britanniában szerdán termikus egységenként 12 százalékkal, a rekordszintnek számító 184,60 pennyre nőtt. A szél hiánya a szigetországban serkenti a földgáz iránti keresletet, és felnyomja az elektromos áram árát. Az Epex Spot SE tőzsdei szolgáltatónál 1 Mwh áram ára rekordszintre, 422,46 fontra nőtt.

Ezzel egyidőben két, összesen több mint félmillió ügyféllel rendelkező brit energiaszolgáltató csődbe ment az energia drágulása miatt. Az Egyesült Királyság energiaszabályozó hatósága, az Ofgem kedden bejelentette, hogy a mintegy 220 ezer fogyasztót földgázzal és árammal ellátó Utility Point és a mintegy 350 ezer ügyféllel szerződésben lévő People’s Energy megszüntette a tevékenységét. A hatóság most egy új szolgáltatót jelöl ki a hoppon maradt fogyasztóknak. A múlt héten további két cég, a Pfp Energy és a Moneyplus Energy ment csődbe, a két vállalatnak összesen 94 ezer ügyfele volt.

Idén az áram és a földgáz szinte napi szintű drágulásával további energiaszolgáltatók csődjére lehet számítani. Az árak volatilitásával szemben védtelen cégek kénytelenek drágábban beszerezni az energiát, mint amilyen áron az ügyfeleiknek eladják.

* Várhatóan felgyorsul az Északi Áramlat-2 beindításához szükséges jóváhagyások kibocsátása

A Reuters által kedden megkérdezett elemzők szerint a földgáz utóbbi időben jegyzett európai rekordárainak hatására várhatóan felgyorsul az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindításához szükséges jóváhagyások kibocsátása.

Az orosz Gazprom múlt héten jelentette be, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 építése. A két párhuzamos vezetéken évente 110 milliárd köbméter földgázt szállíthatnak majd Oroszországból Németországba, ez 26 millió háztartás ellátásához elegendő mennyiség.

Európának a jelenleginél nagyobb mennyiségű földgázra van szüksége, különös tekintettel arra, hogy a kontinensen a tél beállta előtt rekordszintre emelkedett az ára.

A legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TFF-nél az azonnali (spot) árfolyam kedden meghaladta a 66 eurót MWh-ként, vagyis a 800 dollárt ezer köbméterenként, miközben a föld alatti európai gáztárolók feltöltöttsége évek óta nem volt ilyen alacsony szinten szeptemberben.

A Gazprom még a múlt hónapban bejelentette, hogy az Északi Áramlat-2 vezetékein az év végéig 5,6 milliárd köbméter gázt tudna szállítani Európába.
AGERPRES/(RO – szerző: Nicoleta GHERASI, szerkesztő: Mariana NICA, HU – szerkesztő: CSEKE Péter, LIBEG Zsuzsa, TOFÁN Imola)
sursa: Agerpres

ȘTIREA TA pe Ardeal24 - Dacă ești martorul unor evenimente deosebite, fotografiază, filmează și trimite-le la Ardeal24 prin Facebook messenger, Whatsapp, sau prin formularul online

Comenteaza

Lasă un comentariu

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Covasna

Accident cu patru autoturisme implicate pe DN 11, în județul Bacău. Două persoane au fost rănite

Publicat

Un accident rutier soldat cu rănirea a două persoane s-a produs, duminică la amiază pe DN 11, în județul Bacău. În eveniment au fost implicate patru autoturisme.

Potrivit Centrului INFOTRAFIC din cadrul Inspectoratului General al Poliției Române informează că pe DN 11 Onești-Târgu Secuiesc, în localitatea Bogdănești, județul Bacău a avut loc un accident rutier.

Din primele date s-a produs o coliziune în care au fost implicate patru autovehicule.

În urma evenimentului rutier, două persoane au fost rănite ușor și au fost evaluate medical la fața locului.

Conform sursei citate, traficul rutier este oprit pe ambele sensuri, pentru aproximativ 30 de minute, până la finalizarea cercetării la fața locului, însă circulația se dirijează pe acostament.

[Romania24.ro

Citește mai departe

Covasna

Coliziune între un autocamion și două autoturisme pe DN 11, în județul Covasna. Două persoane au fost rănite

Publicat

Un accident rutier a avut loc, vineri după-amiază pe DN 11, în județul Covasna. Din primele date, două persoane au fost rănite după impactul dintre un autocamion și două autoturisme.

Potrivit Centrului INFOTRAFIC din cadrul Inspectoratului General al Poliției Române informează că pe DN 11 Brașov – Târgu Secuiesc, între localitățile Reci și Moacșa, județul Covasna a avut loc un accident rutier.

În evenimentul rutier au fost implicate două autoturisme și un autocamion.

În urma impactului, două persoane au fost rănite.

Se estimează reluarea traficului în 30 de minute.

Circulația rutieră a fost întreruptă.

[Romania24.ro

Citește mai departe

Covasna

AVERTIZARE METEO: Cod galben de ceață DENSĂ în localități din 6 județe

Publicat

Administrația Națională de Metrorologie a emis, marți dimineață, avertizări nowcasting cod galben de ceață densă în localități din județele: Alba, Brașov, Covasna, Sibiu, Suceava și Harghita.

Potrivit metrorologilor, până la ora 10.00, se va semnala local ceață care determină reducerea vizibilității sub 200 de metri și izolat sub 50 de metri.

Zone vizate:

Județul Alba: Alba Iulia, Aiud, Cugir, Sebeș, Ocna Mureș, Teiuș, Unirea, Vințu de Jos, Galda de Jos, Mihalț, Lopadea Nouă, Stremț, Șpring, Sântimbru, Ciugud, Șibot, Mirăslău, Săliștea, Rădești, Cut;
Județul Covasna: zona depresionară, loclaitatea Hăghig;
Județul Braşov:
Făgăraș, Codlea, Feldioara, Ghimbav, Hălchiu, Cristian, Mândra, Voila, Șercaia, Viștea, Măieruș, Ucea, Beclean;
Județul Sibiu:
Avrig, Tălmaciu, Săliște, Miercurea Sibiului, Porumbacu de Jos, Arpașu de Jos, Tilișca, Apoldu de Jos, Cârța;

Județul Suceava: Vatra Dornei, Șaru Dornei, Dorna Candrenilor, Dorna-Arini, Iacobeni, Poiana Stampei, Coșna;

Județul Harghita: zona depresionară.

[Romania24.ro

Citește mai departe

Covasna

Prognoza meteo în octombrie. Vreme însorită şi săracă în precipitaţii, se pot înregistra şi temperaturi ”estivale” de 38 de grade Celsius

Publicat

Vremea se va menţine însorită zile în şir în luna octombrie, deşi temperaturile medii lunare vor fi mai mici cu 5 – 7 grade Celsius decât în septembrie, iar nopţile vor deveni tot mai reci, se arată în caracterizarea climatică a lunii octombrie, publicată de Administraţia Naţională de Meteorologie (ANM).

Uneori, din cauza pătrunderii unor mase de aer tropical pe teritoriul ţării noastre, se mai pot înregistra temperaturi maxime „estivale” ce depăşesc 35 – 38 de grade Celsius chiar şi în luna octombrie, susţin meteorologii.

„Octombrie este cea mai stabilă lună de toamnă, când zile în şir vremea se menţine însorită, deşi nopţile devin tot mai reci. În majoritatea zonelor ţării apare fenomenul de brumă. Ţara noastră se află mai mult sub influenţa maximului barometric est european, iar dorsala anticiclonului Azoric se retrage treptat spre vestul continentului. Din cauza modificării distribuţiei centrilor barici pe continent, dar şi reducerii duratei de strălucire a soarelui, temperaturile medii lunare din această lună sunt, în general, cu 5 – 7 grade Celsius mai mici decât cele din luna septembrie”, precizează specialiştii ANM.

Din datele înregistrate în perioada 1961-2020 la staţiile meteorologice din reţeaua ANM, temperatura medie multianuală a lunii octombrie are valori cuprinse între 10 şi 12 grade Celsius în zonele de câmpie şi deal din Oltenia, Muntenia, Banat, Crişana, Dobrogea şi pe areale mai restrânse din Moldova. Pe litoral, în Delta Dunării şi, izolat, în sud-vestul ţării, mediile depăşesc 12 grade Celsius. Valori între 8 şi 10 grade Celsius sunt caracteristice Transilvaniei, Dealurilor Vestice, Maramureşului, celei mai mari părţi a Moldovei şi Subcarpaţilor. În depresiunile intramontane şi în zona montană joasă (sub 1.500 de metri) sunt caracteristice temperaturi medii cuprinse între 4 şi 8 grade Celsius. În zona montană înaltă (peste 1.500 de metri) aceste valori coboară până la 2 – 4 grade Celsius, iar la Vf. Omu chiar sub zero grade Celsius.

Temperatura maximă absolută a acestei luni în România este de 39 de grade Celsius şi s-a înregistrat în ziua de 3 octombrie 1952, la Armăşeşti (judeţul Ialomiţa).

Potrivit ANM, maxima absolută a lunii octombrie la Bucureşti este de 35,5 grade, înregistrată pe 2 octombrie 1952, la staţiile meteorologice Bucureşti-Filaret şi Bucureşti-Afumaţi. În aceeaşi zi s-a înregistrat şi temperatura maximă absolută a staţiei meteorologice Bucureşti-Băneasa, 35,2 grade Celsius.

„Este de menţionat că în luna octombrie 1952, temperatura maximă absolută a fost depăşită la 52 de staţii meteorologice, în 2 octombrie, majoritatea valorilor fiind mai mari de 30 de grade Celsius”, spun meteorologii.

Alte exemple de ani în care în luna octombrie a fost depăşită temperatura maximă absolută la un număr mare de staţii, sunt: 2012 (la 51 staţii meteo, majoritatea fiind înregistrate în ziua de 1 octombrie), 1993 (la 32 de staţii meteo, în perioada 13 – 17 octombrie), 1991 (la 33 de staţii meteo, în ziua de 1 octombrie).

În topul anilor cu cele mai calde luni octombrie la nivelul României se regăsesc 1984, 1966, 2001, 2012, 2018, 2019 şi 2020.

Tot în această lună, invaziile de aer arctic produc adesea răciri bruşte şi intense ale vremii, temperatura minimă coborând chiar şi sub -15 grade Celsius. Temperatura minimă absolută din octombrie în România este -21,3 grade Celsius şi a fost înregistrată la Întorsura Buzăului, în data de 27 octombrie 1988.

La Bucureşti, minima absolută este de -10,7 grade Celsius, înregistrată în 31 octombrie 1920, la staţia meteorologică Bucureşti-Filaret. La staţiile meteo Bucureşti-Afumaţi şi Bucureşti – Băneasa, temperatura minimă absolută este -7,2 grade Celsius (27, 29 octombrie 1988), respectiv -8 grade Celsius (30 octombrie 1997). În anul 1988, în zilele de 27 şi 28 octombrie, la 69 staţii meteorologice s-au înregistrat temperaturi minime mai mici decât minimele absolute ale staţiilor, iar în anul 1997, la 75 de staţii meteorologice, minima lunii octombrie a fost mai mică decât minima absolută, aceste valori înregistrându-se în perioada 27 – 30 octombrie.

Ani cu luni octombrie foarte reci au fost: 1970, 1971, 1972, 1979, 1988, 1997, 2003 şi 2010, spun specialiştii ANM.

Potrivit meteorologilor, luna octombrie este una dintre lunile caracterizate de cele mai mici valori ale cantităţii totale lunare de precipitaţii.

Astfel, din datele înregistrate în perioada 1961-2019, la staţiile meteorologice din reţea, cantităţile lunare de precipitaţii, medii multianuale, din această lună, sunt cuprinse între 30 şi 50 mm în cea mai mare parte a ţării. Cantităţi sub 30 mm sunt caracteristice mai ales Deltei Dunării şi unor areale restrânse din Dobrogea. Între 50 şi 75 mm se înregistrează în Carpaţii Meridionali, Podişul Getic, Subcarpaţii Getici, Carpaţii Occidentali şi nordul Carpaţilor Orientali. Valori ale mediilor lunare multianuale de precipitaţii ce depăşesc 75 mm se regăsesc, în special, la staţiile meteorologice situate la altitudini mai mari de 1800 de metri.

Cantitatea maximă absolută lunară de precipitaţii din octombrie, înregistrată la staţiile meteorologice din România, este de 318,1 mm, la Stâna de Vale, în anul 1992.

În Capitală, maxima absolută lunară de precipitaţii este de 143,3 mm, înregistrată la staţia Bucureşti – Filaret, în anul 1972 . La staţiile meteorologice Bucureşti – Băneasa şi Bucureşti – Afumaţi, cantităţile lunare maxime absolute de precipitaţii din octombrie s-au înregistrat în anul 1972 şi sunt de 131,8 mm, respectiv 130,4 mm.

Exemple de ani în care au fost înregistrate maxime absolute de precipitaţii la un număr mare de staţii sunt: 1972 (42 staţii meteorologice) şi 2016 (30 staţii meteorologice). Ani cu luni octombrie foarte ploioase au fost: 1972, 1974, 2003, 2007, 2016, iar cu luni octombrie foarte secetoase au fost: 1965, 1969, 1985, 1995, 2000.

Cantitatea maximă absolută lunară de precipitaţii căzută în 24 de ore, înregistrată la staţiile meteorologice din România, este 128,2 mm, la Cernavodă, în data de 4 octombrie 1945. La Bucureşti, cantitatea maximă absolută de precipitaţii căzută în 24 de ore este de 76,6 mm, înregistrată în 2 octombrie 2005, la staţia meteorologică Bucureşti – Băneasa. La staţiile meteorologice Bucureşti – Afumaţi şi Bucureşti – Filaret, maximele absolute ale cantităţii de precipitaţii căzută în 24 de ore, în octombrie, s-au înregistrat în data de 1 octombrie 2013, fiind 71,2 mm, respectiv 64,6 mm.

Potrivit estimărilor meteorologice emise pentru intervalul 4 octombrie – 1 noiembrie 2021 de către ECMWF – Centrul European pentru Prognoze pe Medie Durată, publicate de Administraţia Naţională de Meteorologie (ANM), valorile termice vor fi apropiate de normalul perioadei, uşor mai coborâte în zonele estice, iar cantităţile de precipitaţii estimate pentru acest interval vor fi, în general, apropiate de cele normale, cu un uşor deficit în sud-vestul ţării sau excedent în jumătatea nord-vestică a ţării.

Astfel, în săptămâna 4 – 11 octombrie, valorile termice se vor situa în general în jurul celor specifice pentru această perioadă, în toate regiunile, posibil uşor mai coborâte în extremitatea de est a ţării, iar regimul pluviometric va fi excedentar în jumătatea nord-vestică a ţării, dar mai ales în regiunile vestice şi nord-vestice. În rest va fi în general apropiat de regimul normal pentru acest interval.

În perioada 11 – 18 octombrie 2021, estimările arată o temperatură medie a aerului la valori uşor mai coborâte decât cele normale pentru această săptămână, pe întreg teritoriul României şi cantităţi de precipitaţii, în general, apropiate de cele normale pentru această perioadă, la nivelul întregii ţări.

În săptămâna 18 – 25 octombrie 2021, temperaturile medii vor fi apropiate de cele normale pentru acest interval, în toate regiunile, iar regimul pluviometric va fi în general apropiat de cel normal pentru această perioadă, dar cu posibilitatea unui uşor deficit local în sud-vestul ţării.

În ultima săptămână de prognoză, 25 octombrie – 1 noiembrie 2021, mediile valorilor termice vor fi apropiate de cele specifice pentru această săptămână, la nivelul întregii ţări. Cantităţile de precipitaţii estimate pentru acest interval vor fi în general apropiate de cele normale pentru această perioadă, în toate regiunile României, arată ANM. AGERPRES

Sursa foto: Pixobay

[Romania24.ro

Citește mai departe